Amikor közeleg az év vége – vagy épp év eleje, ha úgy tetszik –, sokan dörzsölik a tenyerüket, hiszen eljött a fizetésemelés, a bónusz ideje. Jó esetben persze. Sokszor azonban mégsem. Most akkor mégis mi a helyzet, létezik inflációkövető emelés és kötelező bónusz osztás? Az infláció ma például valódi kihívás: a KSH adatai és a piaci folyamatok alapján a reálbérek megőrzéséhez vagy növeléséhez tudatos tárgyalásra és piaci ismeretre van szükség. Nincs automatikus, mindenkit megillető inflációkövető emelés, a minimálbér állami emelése ugyanakkor alsó védőhálót ad a legkisebb kereseteknél. A bónuszok és KPI-k rendszere cégspecifikus, ezért ha jár, tedd mérhetővé, írásossá és időhöz kötötté az elvárásokat. Ha a kifizetés elmarad, először írásban kérj magyarázatot és fizetési felszólítást, majd ha kell, fordulj jogi vagy hatósági segítséghez – de a gyakorlati, békés megoldások (tárgyalás, mediáció) sokszor gyorsabb és kevesebb stresszel jár.
Alanyi jogon jár a legalább inflációkövető fizetésemelés év elején, avagy sem?
A gazdaságban ma mindenki az árak és a bérek táncát figyeli: az infláció Magyarországon 2025-ben továbbra is a közbeszéd fontos témája, a KSH legfrissebb adatai szerint az éves fogyasztói árindex körülbelül a 4 százalékok táján mozgott a nyár folyamán (az éves adatokat lásd a KSH publikációiban). Ez azt jelenti a mindennapokból élő munkavállalónak, hogy ha a fizetésed növekedése elmarad az életszínvonal-lendületet befolyásoló árnövekedéstől, akkor valójában reálértékben veszítesz. Tudni kell azonban: a cégek többsége nem automatikusan „indexálja” a béreket inflációhoz kötötten – a minimálbérek és garantált bérsávok ugyanakkor 2025-ben állami döntéssel emelkedtek, ami a legalacsonyabb fizetések szintjén érezhető védőhálót ad.
Röviden tehát: nem, nincs automatikus, általános jogi jogosultságunk arra, hogy minden év elején inflációkövető emelést kapjunk – hacsak nincs erről külön megállapodás a munkaszerződésben, kollektív szerződésben vagy a vállalati szabályzatban. A gyakorlatban tehát két út van: vagy a munkáltató kezdeményezi és fizeti az emelést, vagy te tárgyalsz róla és mutatod be, miért vagy többet ér (piaci összevetés, eredmények, tartós terhek). A minimálbérek és garantált bérminimumok állami emelése ugyanakkor alsó korlátként hat – az elmúlt évi emelésekről egyéb szakmai összefoglalók és pénzügyi oldalak is részletesen beszámoltak.
Kinek és miért jár a bónusz? Mit jelent a KPI?
A bónusz lehet szerződésben rögzített (pl. teljesítménybónusz), lehet diszkrecionális, illetve egyszeri ösztönző (év végi „eredményfelosztás”). A KPI – azaz kulcs teljesítménymutató az angol Key Performance Indikator kifejezésből – az a mérce, amire gyakran rá van bízva a bónusz kifizetése: értékesítési számok, hibaarányok, határidők tartása, ügyfélelégedettség stb.
Ha a bónuszt feltételekhez kötik, érdemes pontosan megkérdezni: melyik KPI-t hogyan mérik, milyen időszakra vonatkozik, és mi történik akkor, ha részben teljesíted. A jogi tapasztalatok szerint, ha nincs írott kötelezettség a bónuszra, a bíróságok gyakran az írásbeli megállapodásokat és a munkáltató gyakorlati működését vizsgálják, tehát írásban érdemes rögzíteni minden fontos pontot.
Tetszik vagy sem, a munkáltató dönt: de rajtad is múlik!
A munkáltató dönt arról, hogy mekkora költségvetést szán bérekre és juttatásokra, de a te eszközöd a tárgyalás és a bizonyítás. Készülj fel: gyűjtsd össze az érveket (piaci összehasonlítások, saját eredmények, elért KPI-k), nézd meg a helyi szektorok bérsávját Debrecen környékén (logisztika, autóipar, IT, egészségügy – mind másképp fizet), és kérj visszajelzést arról, mi szükséges a következő szint eléréséhez.
Amennyiben céges költségvetési cikluskor (év eleje, negyedévváltás) mész tárgyalni, nagyobb az esély a sikerre – de mindig legyen B terv: alternatív állásajánlat, további képzés vagy akár részmunkaidős plusz bevétel. A jegyzetek és számszakos anyagok itt nagyon sokat segítenek, és a helyi piacot Debrecenben a beruházások és multinacionális jelenlét befolyásolja – ez erős érv lehet a béremelés oldalon is.
Mit tegyünk, ha nem kapjuk meg a munkánkért járó jól megérdemelt fizetést, év végi bónuszt?
Először is: nézz utána, mit ír a munkaszerződésed: ha a bónusz kikötött feltétel, kérj írásos magyarázatot a munkáltatótól a kifizetés elmaradásáról. Ha a munkabér nincs kifizetve, írásban (emailben) kérj fizetési felszólítást, majd tájékoztasd a céget, hogy munkaügyi jogvitát kezdesz, ha szükséges.
Hazánkban a munkaügyi jogvitákra, bérek ki nem fizetése esetén a munkaügyi bíróság és a munkaügyi hatóság a járható út, érdemes munkaügyi jogászhoz fordulni vagy a helyi foglalkoztatási hivatalhoz (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat / munkaügyi hatóság) bejelentést tenni. Fontos tudni, hogy a bírósági eljárás időigényes lehet, ezért a békés, írásos egyeztetés és a mediáció gyakran gyorsabb eredményt hoz. Ha a bónuszt a cég diszkrecionálisan ítélte meg és nincs írásos kötelezettség, a jogi esélyek korlátozottabbak lehetnek, de a visszatérő bónusz gyakorlat, vagyis a céges szokás bírósági vizsgálat tárgya lehet.
DebrecenAllas.hu / P.P.