Projektalapú munkarend, négynapos munkahét és más újítások: merre tart a munka világa?

Projektalapú munkarend, négynapos munkahét és más újítások: merre tart a munka világa?

Ahogy az életünk, úgy a munka világa is számos forradalmi változáson megy keresztül mostanában. Az elmúlt generáció és ezáltal a fiatalok is berendezkedtek a klasszikus nyolc órás munkavégzés rendszerére, a 9-17–ig tartó irodázásra, vagy épp reggeli-, délutáni- vagy éjszakai műszakokra. De ahogy Henry Ford előtt elképzelhetetlen volt, hogy “csak” ennyit dolgozzanak az emberek, úgy vagyunk talán ma is az újításokkal. Projektmunka? Az itt sosem fog működni, mert kell egyfajta időmeghatározás – gondolhatják sokan. Pedig a gyakorlat nem feltétlen ezt mutatja, sőt, azok, akik projekteken dolgoznak, még sok esetben gyorsabbak és hatékonyabbak is, hiszen nem kell ígyis-úgyis ledolgozni a nyolc órát. Kevésbé radikális ehhez képest a hat órás munkahét vagy négynapos munkahét gondolata, viszont reálisnak is tűnik nagyvállalati környezetben a bevezetése. Ez az az időintervallum, ami még se nem sok, se nem kevés, és érdemi munkát lehet végezni.

Ami működik, azon ne változtassunk – vagy mégis?

Sokan szeretik a jól megszokott dolgokat, míg mások folyamatosan az újításokat, innovációkat keresik. Az egyensúlyhoz mindkettőre szükség van, az igazság pedig – ahogy általában mindig – a kettő között, az arany középúton található. A jó megoldás ugyanis ritkán radikális váltás: gyakran az egyszerű, jól előkészített módosítások hozzák a legjobb eredményt. Ha egy cég okosan alakít ki új munkarendet, legyen az projektalapú beosztás, négynapos hét vagy rövidebb napi munkaidő, az sokszor többet ad, mint puszta divat: jobb hangulatot, alacsonyabb fluktuációt és akár nagyobb fókuszt a valódi feladatokra.

A négynapos munkahetet már több magyar cég is kipróbálta, de nyugaton és északon még bátrabban alkalmazzák

Nézzünk 1-2 példát és tanúságot, hiszen élesben lehet leginkább tesztelni a különböző rendszereket.

A Magyar Telekom 2022 nyarán indított egy 4 napos munkahét pilotot, amelybe 300 kolléga kapcsolódott be és másfél évig tartott a tesztidőszak. A vizsgálat során folyamatosan gyűjtöttek adatokat: kérdőívek, mélyinterjúk és teljesítménymutatók alapján értékelték, hogyan hat a rövidebb hét az ügyfélszolgálati, műszaki és támogató területeken végzett munkára. A tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes munkakörökben és élethelyzetekben jól működött a modell, más területeken viszont a vegyes munkarendű csapatok összehangolása és a folyamatok kiszámíthatósága jelentős problémát okozott; ezért a vállalat úgy döntött, a pilotot lezárja és tovább keresi a széles körben alkalmazható megoldásokat. A tanulság egyszerű és emberi: a rövidebb munkahét működhet, de nem mindenhol és nem automatikusan.

telekom.hu/rolunk/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2024/februar_13

Egy klasszikus sikertörténet Új-Zélandról, amikor is egy vállalat egy 2018-as, 8 hetes próba után a cég tartósan bevezette a négynapos munkahét lehetőségét, mert a munkavállalók jólléte és a fókusz növekedett, miközben a teljesítés megmaradt. Azóta a világ több vizsgálata erre hivatkozik, amikor azt vizsgálják, hogy miként lehet a rövidebb munkahét előnyeit realizálni a gyakorlatban.

theguardian.com/world/2018/oct/02/no-downside-new-zealand-firm-adopts-four-day-week-after-successful-trial

weforum.org/stories/2018/07/four-day-work-week-productivity-new-zealand-trial/?utm_source=chatgpt.com

Mit értünk projektalapú munkavégzésen?

A projekt szó ugyebár az angol-amerikai project megfelelője, és maga a szóhasználat is ebből a nyugati világból ered. Itt arról van szó, hogy vannak kitűzött feladatok, KPI-ok, negyedéves tervek és így tovább, amiket külön-külön kezelnek a cégek. Tehát mondjuk egy projekt egy applikáció lefejlesztése, megint egy másik egy weboldal elkészítése, és így tovább. Vagy épp egy autó összerakása. Persze a gyári munkában, építőiparban és egyéb területeken azért kevésbé használatos kifejezés és rendszer még ez, és inkább a szellemi, irodai, technológiai munkáknál alkalmazzák. Így pedig van lehetőség arra is, hogy valaki rövidebb idő alatt végezze el a feladatát, mert a hangsúly a hatékonyságon van. Vagy épp ha tovább tart egy projekt, akkor az is tételesen mérhető.

projektalapú munkavégzés

Nem mindegy, hogy mi az adott vállalat profilja

Nem minden cég ugyanabból az agyagból gyúrja a munkarendjét. Egy autógyár ütemes gépzaja, egy marketingügynökség kreatív brainstormingjai vagy egy kórház sürgő-forgó mindennapjai más-más ritmust diktálnak. A vállalat profilja meghatározza, hogyan érdemes megszervezni a munkát: van, ahol a projektalapú megközelítés természetes, mert minden a határidő köré épül, máshol a folyamatos jelenlét és a kiszámítható váltások tartják mozgásban a rendszert. Ahogy egy zenekarban sem cserélhető fel a karmester a dobossal, úgy a munkarend sem lehet mindenhol ugyanaz, a jó ütemet ugyanis mindig az adott „dallam” szabja meg.

Akár még választhatnak is az álláskeresők igényeik szerint Debrecenben és hazánkban

Hogy mik a tanulságok a Debrecenben állást keresők számára? Először is fontos, hogy különböző modellekben gondolkodjunk. Ha tanácsadó, fejlesztő, projektmenedzser vagy marketing specialista vagy, akkor a projektalapú működés lehet előnyös, mert a készségeidet és a portfóliódat így könnyebben mérhető eredményként mutathatod be. Ha ügyfélszolgálatban, műszaki ügyeletben vagy front office munkakörben dolgozol, akkor a rövidített hét vagy a hatórás munkanap problémás lehet a 24/7 szolgáltatási igény miatt. A cégnél dolgozó kollégák élethelyzete és a csapatok összehangolása kulcskérdés.

Keress olyan hirdetéseket, amelyek konkrétan említik az „eredményközpontú” munkavégzést vagy a „flexible working” kifejezéseket; nézd meg, hogy a cég hirdet-e pilotokat vagy kísérleti programokat; beszélj az interjún a munkarend rugalmasságáról; és ha lehet, kérj referenciát arról, hogyan kezelik a belső kommunikációt a vegyes munkarendben dolgozó csapatok. Az is érdemes, hogy olyan készségekre fókuszálj, amelyek projektalapú környezetben értékesek: önálló felelősségvállalás, határidő- és eredményorientáltság, jó aszinkron kommunikációs készségek.

Konklúzió

Nincs univerzális válasz tehát, hogy melyik jó és rossz, fekete-fehér. A világ felé mutatnak jó példák, a japán kísérlet, az izlandi és svéd pilotok, a peruki tapasztalatok, de a szervezet mérete, a munkakör jellege és a helyi ügyfél-igények döntik el, mi működik. Debrecenben a helyi cégek és nagyvállalatok is kísérleteznek, így érdemes nyitottnak maradni és az interjún a munkarendtől kezdve a mérőszámokon át a csapatmunka szervezéséig konkrét kérdéseket feltenni.

DebrecenAllas.hu / P.P.