Szélsebesen beszivárgott mindannyiunk életébe a mesterséges intelligencia, jött, látott, s győzött. Az teljesen biztos, hogy egy új korszak hajnalán vagyunk. Egyre többen használják tanuláshoz, munkához, ötleteléshez vagy épp problémamegoldáshoz. Debrecen sem kivétel: legyen szó diákokról, tanárokról, kisvállalkozókról vagy épp multis projektmenedzserekről, ma már szinte mindenkinek ott lapul a gépén valamilyen AI-eszköz. A napi munkánk része, a tanulás vagy akár egy egyszerű Google-keresés során is szembejön velünk. Debrecenben is egyre többen próbálják ki a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket – van, aki izgalommal, mások még némi kétkedéssel. Vajon tényleg gyorsabbá teszi a munkát? Vagy csak lustábbá? Egy biztos: a mesterséges intelligencia nem jövő, hanem jelen is már rég, és az a kérdés, hogyan tudjuk beépíteni úgy a mindennapjainkba, hogy az minket szolgáljon, ne pedig helyettesítsen.
Mikor hasznos a mesterséges intelligencia?
Kezdjük azzal, hogy a mesterséges intelligencia – egyelőre? – nem egy önállóan gondolkodó gép, ami itt és most öntudatra ébred, és mind meghalunk, hanem egy eszköz. És mint minden eszköz, akkor működik jól, ha megfelelően használjuk. A debreceni cégek közül sokan már most beépítették a napi munkába: marketingkampányok előkészítésénél, adatelemzésekhez, ügyfélszolgálati automatizáláshoz vagy épp fordításokhoz. KKV-szinten is egyre több a példamutató használat – például szövegírási asszisztensek, automatizált rendszerek formájában.
A tanulás terén is komoly segítséget nyújthat. Például, ha egy diák a helyi fejlesztésű Xeropan nyelvtanuló appot használja, máris AI-val dolgozik. De ma már matematikai feladatok megértésében, fogalmazásvázlatok készítésében vagy akár nyelvtani javításban is partner lehet az MI. Amennyiben nem visszaélünk vele, hanem tanulási segédként kezeljük.
Mikor veszélyes?
A probléma ott kezdődik, ha a mesterséges intelligenciát „gondolkodás helyett” használjuk. Például ha valaki teljes dolgozatokat generáltat vele, majd leadja a sajátjaként, azzal nemcsak etikátlanul jár el, hanem el is veszít egy fontos fejlődési lehetőséget, és önmagát csapja be. De a Debreceni Egyetemen már működik olyan hiteles plágiumellenőrző rendszer is, ami képes kiszűrni az MI-generált tartalmakat is – és bizony több hallgató is megütötte már a bokáját.
A munka világában sem mindegy, hogyan használjuk. Egy HR-es vagy vezető számára fontos látni, hogy a kreatív gondolkodás nem helyettesíthető algoritmusokkal. Egy logót meg tud csinálni az AI, de azt, ami mögötte van – a márkát, az érzést – azt még mindig ember teszi bele.
Mit gondolnak erről a cégek?
Debrecenben több vállalat is elkezdett saját MI-irányelveket kidolgozni. A nagyobb cégek – például a Deutsche Telekom IT Solutions vagy a Schaeffler – már pilot projekteket futtatnak, és belső tréningeket tartanak az AI etikus és hatékony használatáról. A kisebb vállalkozásoknál ez még sokszor kísérletezés, de a tendencia egyértelmű: aki értő módon használja az AI-t, versenyelőnyt szerez.
A HR-esek részéről is változik a szemlélet. Míg régebben gyanakodva nézték az MI-t használó jelentkezőket, ma már sok helyen pluszpont, ha valaki ismeri az alapokat, és tudja, mikor nyúlhat hozzá jogszerűen, etikusan.
Na és az iskolák?
A közoktatásban még nagyobb a megosztottság. Egyes tanárok örömmel fogadják az AI-t mint modern taneszközt, mások viszont szigorúan tiltják. A debreceni középiskolák többsége még keresi az egyensúlyt: hogyan lehet tanítani a kritikus gondolkodást úgy, hogy közben ne zárjuk ki a modern technológiákat. Van, ahol már külön órákon mutatják be, hogyan használható az MI kreatív és tanulást támogató módon.
Merre tovább?
A mesterséges intelligencia nem ellenfél, hanem lehetőség. De csak akkor, ha okosan bánunk vele. Ha Debrecenben is szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, legyen szó tanulásról, álláskeresésről vagy munkavégzésről, akkor a legfontosabb, hogy ne féljünk tőle, de ne is helyettesítsük vele magunkat. A kérdés tehát nem az, hogy használjuk-e, hanem az, hogyan és mire. Az MI egy eszköz, rajtunk múlik, okosan vagy rosszul alkalmazzuk, illetve mi vagyunk érte, vagy az van értünk, nagyon nem mindegy.
DebrecenAllas.hu / P.P.