Hiába élünk a 21. században, még mindig gyakran hallani azt, hogy „ez férfias munka”, vagy „az inkább női szakma” – és nem is mindig az idősebb generációk szájából. Pedig a világ, vele együtt Debrecen munkaerőpiaca is, már jó ideje mozdul az egyensúly felé. Egyre több nő választ műszaki vagy informatikai pályát, és egyre több férfi dolgozik a szociális, oktatási vagy HR-szektorban. Nem mintha bárkinek is engedélyt kellene kérnie ahhoz, hogy mihez kezd az életével – de mégis fontos, hogy beszéljünk ezekről a változásokról. Mert a társadalmi elvárások néha lassabban változnak, mint a munka világának realitásai. A kérdés pedig nem az, hogy „szabad-e”, hanem hogy „miért ne?” Ha valaki jó abban, amit csinál, a nemének igazából semmi jelentősége nincs – kizárólag a teljesítmény, az elhivatottság és az emberi minőség kell számítson. Debrecen városa is szerencsére egyre több példát mutat arra, hogy ez a gondolkodás működik.
Mik is azok a „férfias” és „nőies” szakmák – és mit mond ma a gyakorlat?
Ha statisztikát nézünk, még mindig több férfi dolgozik az iparban, építőiparban, logisztikában, míg a nők nagyobb arányban jelennek meg az oktatásban, adminisztrációban, egészségügyben. De ez már nem kőbe vésett szabály. A BMW debreceni gyárában például több női logisztikus, minőségellenőr és technikus dolgozik. Ugyanez igaz a Debreceni Egyetem műszaki karára is, ahol egyre több a női hallgató. A másik oldalon pedig a köznevelésben vagy szociális területen egyre több férfi dolgozik – akár óvodapedagógusként is. Ezek nem kivételek, hanem egy új, egészségesebb munkaerőpiac jelei.
Miért számít ez? Mert így lesz szabadabb és igazságosabb a munkavállalás
A nemi szerepek lebomlása nem csak egyéni szinten jelent előnyt, hanem a munkaadóknak is. Több szempont, nagyobb választék, változatosabb csapat – ebből csak jól lehet kijönni. Egy jó vállalat nem a jelentkező nemét nézi, hanem azt, mit tud, hogyan dolgozik, mennyire lehet rá számítani. A debreceni SSC-k, IT-cégek, gyártóvállalatok egyre inkább így működnek. És nem utolsósorban: így tud a gazdaság is rugalmasabban reagálni a munkaerőhiányra.
Az iskolák, cégek és maguk a fiatalok azok, akik példát mutathatnak – így formálódik a jövő
Ha megnézzük, milyen képzésekre jelentkeznek a fiatalok Debrecenben, már most látni a változást. A DSZC képzéseinél sem ritkaság, ha lányok tanulnak gépészetet, és az sem meglepő, ha fiú választ adminisztratív vagy egészségügyi pályát. A helyi egyetemen pedig szinte teljes az egyenlőség és az egyensúly a nemek közötti arányokat tekintve. És ezek a döntések nem csupán a jövőjüket, hanem a város munkaerőpiacát is formálják. Ha mindenki megtalálhatja a neki való utat, függetlenül attól, mit vár el tőle a társadalom – abból csakis gazdagabb, sokszínűbb, igazságosabb munkaerőpiac születhet.
Zárógondolat: a jövő már elindult – csak utána kell menni
A férfi-női szakmák közötti határok 2025-re egyre inkább elmosódnak, és ez így van jól. Debrecen – mint a régió gazdasági és oktatási központja – egyértelműen jó irányba halad. A kérdés már nem az, hogy férfi vagy nő jelentkezik egy pozícióra – hanem az, hogy ki a legalkalmasabb rá. És ha ezt vesszük alapul, nyer mindenki: a munkáltató, a munkavállaló és maga a város is.
DebrecenAllas.hu / P.P.